A Lajos-Király Manufaktúra (fekete, piros) ribizliborai által nem mindennapi élményben lehet részed, hiszen borainkat 100 % hazai gyümölcsből készítjük. Tehát nem ribizliborokat ízesítünk aromák segítségével, hanem a sok hektárnyi, környezettudatosan művelt területen az általunk nagy gonddal és odafigyeléssel termesztett ribizli kerül nedű formájában palackjainkba. A hagyományos ötvözte modern, és kíméletes eljárásoknak köszönhetően borainkban rendkívül tisztán és karakteresen érezhető a friss gyümölcsök zamata.
Ahhoz, hogy a ribizlibort a legtökéletesebb formában tudd az üvegből előcsalogatni, élvezni és érteni, összeszedtünk néhány gyakorlati jó tanácsot, melyekkel kapcsolatban gyakran kerestek meg minket.
Ha nem lenne elég a kulináris ízélményekből, eláruljuk azt is, hogy elkötelezett hívei vagyunk a jó minőségű csokoládénak. Roppanó héjú arany, bronz és fehércsokoládés kézműves bonbonjaink borzselés és borkrémes töltelékeit saját, magas minőségű ribizliboraink adják.
Hogyan igyuk a ribizlibort?
Ha a borivásnak megadjuk a módját, akkor a lehető legtöbb ízt, illatot, tehát zamatot tudjuk kihozni az italból.
● Ehhez első lépésként a bor megfelelő hőfokú behűtését javasoljuk, 14-16 °C-ra
● Ezt követően pár perc dekantálást javaslunk.
Hordós borok esetében dekantálást fény mellett érdemes végezni (nap-, lámpa- vagy gyertyafény), hogy a bor dekanterbe – mely széles alapú, öblös üveg – való átöntésénél lássuk, hol gyűlik össze az üledék a palack nyakánál, amit már nem töltünk át a dekantáló karafba.
Amennyiben ribizlifröccsöt szeretnénk készíteni, ahhoz jó hideg szódát ajánlunk. Csak szódát, vagy fröccsvizet, az ásványvíz csupán vizezi az értékes nedűnket.
● 1dl ribizlibor
● 1 dl szóda
● törtjég
● egy cikk narancs
● menta/citromfű
● egy kisebb ribizli fürt
● boros pohár
Milyen hőmérsékleten fogyasszuk a ribizlibort?
Ribizliborainkat 14-16 °C-ra javasoljuk behűteni. A hőfokok évszakonként módosulhat: nyáron például, a meleg pohárba kitöltött ital rögtön melegedni kezd. Ezért érdemes pár fokkal jobban lehűteni, elkerülve a túlhűtést, hiszen az zamatvesztéssel jár.
Milyen a ribizliborok ízvilága? Miben különbözik a feketeribizli bor a pirosribizli bortól?
A ribizliborok jellegüket tekintve édesek, ennek ellenére visszaköszön bennük a gyümölcs nem tolakodó, kellemesen fanyar ízvilága. Kiválóan érezni a gyümölcs savasságát, így fogyasztásukkor igazán izgalmas ízélmény éri az embert.
● Feketeribizli boraink testesebbek, ízük markánsabb, karakteresebb, alkoholtartalmuk (13,8%) magasabb, mint a pirosribizli boroké. Színük mélyebb, sötétebb, letisztult rubint.
● Pirosribizli boraink könnyedebbek, üdék és igazán frissek. Alkoholtartalmuk a feketeribizli borénál alacsonyabb, de még mindig kellően magas (12,9%). A ribizli mellett a kora tavaszi „roppanós” cseresznye ízvilága is felfedezhető bennük. Színük erős piros.
Meddig tárolhatóak el a ribizliborok?
Honnan származik a ribizlibor? Hol található a Manufaktúra?
Hogyan készülnek a ribizliboraink?
Miután a héjon kierjedt a bor, préseljük. Itt, egy részét hordókba tesszük, a többit pedig tartályba. A hordós érlelés kiemelkedően fontos a jó minőségű bor számára, hiszen az eljárás során, rendkívül sok jótékony folyamat megy végbe benne. Ilyen például az almasav bontás, mely elősegíti a bor savainak krémesebbé válását. Megemlíthetjük a mikrooxidációt is, mely további illat és aroma feltárásában segít, a hordóból kioldódó csersavak segítségével pedig a kellemes húzósság alakul ki. Tapasztalataink alapján a feketeribizli bornak két év hordós érlelésre van szüksége ahhoz, hogy ezen jótékony folyamatok teljesen végbemenjenek. Így kaphatunk rendkívül komplex, ugyanakkor nagyon szerethető és sokrétű bort.
Feketeribizli boraink héjon erjesztve, folyamatos kézi csömöszöléssel készülnek a szín és illatanyagok maximális kinyerése érdekében.
A fekete ribizli ledarálása után jön a préselés, amit a ledarált ribizlileves-magos-húsos-héjas cefrekádban való napokig-hetekig tartása követ. Már ebben az állapotban megindul, sőt le is zajlik az erjedés. Maga a lé így sokkal tovább érintkezik a héjjal, amiből így erősebben oldódnak ki a színanyagok, valamint szintén a héjban található tannin (azaz csersav, ami, ha több van belőle a borban, kissé szárító érzésként jelenik meg a szánkban).
Ennek a folyamatnak, azonban van egy kezelendő mellékhatása. Az erjedés során az alkohol mellett keletkező szén-dioxid a cefréből felfelé történő távozás közben olyan szilárd, úgynevezett törkölykalapokat képez is a ribizli must tetején, hogy bizonyos esetekben még azt is elbírja, ha ráállunk.Rendkívül látványos, viszont nem tesz jót a bornak, ugyanis, ha tartósan levegővel érintkezik, a bor elkezd ecetesedni, vagyis tönkremegy.
Ezt elkerülendőn naponta többször csömöszölünk, azaz egy lapos, széles tányérban végződő rúddal szétzúzzuk a törkölykalapot és újra alámerítjük a mustba. Ribizli borunk teljes kierjedésének legbiztosabb jele, amikor már nem képződik a tetején törkölykalap, ilyenkor ki lehet préselni a mustot. (Ami remek kovászalap lehet.)
Pirosribizli boraink esetében is előfordul, hogy héjon erjesztjük, de jóval rövidebb ideig tesszük, hiszen a héja sokkal vékonyabb és kevesebb színanyagot, aromát tartalmaz. Ezért alkalmazunk reduktív eljárást, melynek segítségével jobban megőrzik a gyümölcsben rejlő frissességet és a rá jellemző könnyed ízvilágot.
Egyszerűen fogalmazva a reduktív eljárás a levegő kizárásával, az oxidatív folyamatok mellőzésével készített bor. Az oxigén, a levegő életet ad, de zamatot is vehet el, a levegő ráadásul még a hordó dongái között is bejuthat, ezt nevezzük mikro-oxidációnak. Ezért ezek a borok légmentesen zárható acéltartályokba kerülnek. A ribizlimust erjedése során hő keletkezik, amely akár 40 fokra is felhevülhet, minőségromlást okozva, így nagy odafigyelést igényel, hogy ne engedjük hőmérsékletét 20-22 foknál feljebb emelkedni.